Diavetítő
Naptár

 Az IFAA és FITA szabályrendszer számszeríj használatára vonatkozó versenyszabályokra

 Sponzored by >> Broken Arrow   (Mike Péter)

Köszönet a munkáért !

  Linkkatalógus

Hőtérkép

 

Számszeríjászat

A számszeríjas lövészettel most ismerkedők egy szemléletes képpel talán könnyebben megértik a számszeríjászat helyét a lövészsportok között; ez a sport a céllövő íjászat és a kisöbű sportpuskával űzött puskás sportlövészet között helyezkedik el, s e két "szakaszvégpontnak" megfelelően magának a számszeríjászatnak is két pólusa van. A puskás sportlövészethez az un. "MATCH"-számszeríjasok állnak közel, míg a céllövő íjászathoz a terep-számszeríjászat hasonlít. Sajnos a terepkategória elnevezés épp az íjászok számára megtévesztő, mivel náluk úgyszintén létezik terepíjászat, de ennek versenyszabályai merőben mások. Az IAU (Nemzetközi Számszeríjász Szövetség) 1983-ban vette fel versenyprogramjába ezt az amerikai eredetű "íjász-stílusú" kategóriát, de az I. Terep-számszeríjász Világbajnokságra már 1982-ben sor került, melyet a finnországi Mikkeliben rendeztek.

A field " terep " versenymodellekre vonatkozó általános előírás, hogy az íj megfeszítése kézzel történjék, mindennemű mechanikai segédeszköz nélkül. Engedményt csak neves mozgássérült sportolók esetében tesznek. A számszeríj mellső részére szerelt un. kengyel , melybe lábát helyezve húzza fel az ívet a versenyző  használata megengedett.

A terepszámszeríj íve bármilyen biztonságos, törésbiztos anyagból lehet, s készülhet 1 vagy 2 darabból (2 "félrészből"). Fémíveknél az anyaghibából bekövetkező esetleges törés miatt, az ívet biztonsági okokból "köpennyel" kell ellátni. A gyakorlatban " külföldi terep-számszeríjász versenyeken "jórészt üvegszál erősítésű laminált ívekkel " ahogy az íjászok nevezik un. reflexekkel " találkozunk. Gyengébb minőségűek a teljes keresztmetszetükben üvegszál erősítésű ívek, míg a legkorszerűbbek a carbonszállal erősített reflexek.

Az irányzó elem 2 külön elem kell, hogy legyen: lehet nyílt vagy zárt irányzék. Természetesen a nagyobb találati pontosság miatt az utóbbi az általános. Vízszintező használata megengedett. A vízszintező nem más, mint egy megfelelő érzékenységű csöves libella, melyet kellő foglalatba téve, sokszor a tunelház talprészével egybeépítve gyártanak. A lövő a diopternyíláson keresztül nemcsak a tunelház koncentrikusságát, hanem a vízszintező buborékjának a helyzetét is figyeli, ezáltal ellenőrizve a lövésről-lövésre állandó un. "ferdítést".

A terepszámszeríj előágyának alsó részére szerelt állítható tenyértámasz az un. gomba használható. A sportszer súlyozása és az un. kompenzátorok alkalmazása " számbeli korlátozás nélkül " lehetséges, hacsak azok hossza, helyzete nem zavarja a szomszédos lövőkét és a felszerelés súlya nem haladja meg a 10 kg-ot.

Elektronikus kioldó szerkezete vagy más elektronikus egysége a terepszámszeríjnak nem lehet. Csigás, un. compound ívek nem alkalmazhatók a versenymodelleknél. Tilos használni olyan idegre fűzött elemet, amely a húr megvezetésére szolgálna a törzs vagy vezetősín mentén.

A puskás sportlövészetben ismert , egyik végén az előágy alsó részére rögzített , szíj használata tilos.

A nyílvessző anyaga bármi lehet, de olyan kialakítású legyen, hogy ne tegye tönkre a vesszőfogót. A nyílhegy átmérője lehet nagyobb is a vesszőzárénál. A nyílvesszőt tollazni kell, a tollak mérete és száma nincs előírva. A versenyző minden egyes nyílvesszője ugyanolyan felépítésű és tollazású legyen. Minden nyílvesszőn szerepelnie kell a lövő monogramjának, vagy ismertető jelének.

A terep-számszeríjász versenyeken a számszeríjászok " az íjászokhoz hasonlóan " csak álló helyzetből adják le lövéseiket.

Az IAU szabályzat ruházatra vonatkozó előírásai hasonló öltözetet rendelnek el, mint amit az íjászok viselnek, tehát a hölgyek részére szoknya vagy nadrág és megfelelő blúz illetve felsőrész, míg a férfiaknak nadrág és hosszú vagy rövid ujjú ing, vagy póló. A ruházat színe  az egyes klubokra jellemző emblémák, színes sávok kivételével fehér. Az érvényes UIT. (Nemzetközi Sportlövő Szövetség) előírásainak megfelelő lövészsapka itt is viselhető.

A puskás versenyzők által viselt lövészkabát, vagy teljesítményemelési célból párnázott öltözet, lövészkesztyű használata tilos.

A számszeríjász egyszerű sportcipőt viseljen, a lábbeli ne legyen magas szárú, a boka fölé nem nyúlhat.

Az első terep-számszeríjász próbálkozásokra Amerikában az 1940-es évek első felében került sor. Az IAU amerikai ?hagyományokra? alapozva alakította ki versenyprogramját. A szabadtéri versenyeken az un. International Round-ot (IR900) lövik a terep-számszeríjászok. Ezen három lőtávolságból , 65, 50 és 35 m , távonként 30 lövést kell leadni. A számszeríjászok lövéseiket sorozatonként adják le, ez azt jelenti, hogy a versenyzőknek 3 nyílvesszőt kell kilőnie 3 perc alatt. A lőtávolságon kívül a 3 perces sorozatonkénti lőidő az, amely lehetetlenné teszi az íjászversenyekkel való párhuzamos rendezést, az íjászoknál ugyanis 3 nyílvesszőt 2,5 perc alatt kell kilőni. A lőidőt fény- és hangjelzéssel tudatják a résztvevőkkel. A versenyt a hosszabb távokon kezdik. Az első 65 m-es lőtávolságon 2 belövő sorozat van, míg az 50 és a 35 m-es távokon csupán 1 sorozat, tehát 3 nyílvessző.

Világbajnokságokon, kontinentális versenyeken két ?IR-900? fordulót lőnek, két egymást követő napon. A végeredményt a két fordulóban elért pontszámok összegeként számolják. Ezeken a versenyeken 1985-től a 60 cm. átmérőjű íjászlapot használják.

A teremversenyzés is részben FITA (Nemzetközi Íjász Szövetség) hagyományokat tükröz. A lőtávolságok ugyanis 18 és 25 m. mint az íjászoknál, valamint 10 m. mint a légfegyveres versenyzőknél. A 18 és 25 m-es távokon 60 lövést adnak le, míg 10 m-ről 40 nyílvesszőt lőnek ki. A 10 m-es lőtávolságon 4 nyilat kell kilőni 4 perc alatt, míg a két hosszabb távon , a szabadtéren már megszokott  3 nyílvesszőt, az előírt 3 perc alatt.

A teremversenyeken használt céltáblák a következők:

18 m-es lőtávolságon a 40 vagy 25 cm. átmérőjű lőlapra,

10 m-es lőtávolságon pedig a 25 cm átmérőjű céltáblára lőnek.

25 m-en a 60 cm átmérőjű lőlap a szokásos.

A számszeríjasok nyíllövedéke kb. fele olyan hosszú mint az íjászok által használt nyílvessző. Ezért a céltáblák mögött nagy sűrűségű, tartós, de viszonylag könnyű műanyaghabot, vagy filclemezeket, illetve szalmát használnak.

 

A számszeríjászat mozgástechnikája

A számszeríjászatnak három ága van: a puskás lövészethez közelebb álló match, az íjász hagyományokat tükröző field és a vadász versenyként ismert sport. A match-et 10 és 30 m.-re lövik. 10m.-re álló, 30m.-re álló és térdelő testhelyzetben. A match mozgástechnikája megegyezik a puskás lövészetben tapasztaltakkal. Az alapelemek érvényesek a field kategóriában is, de itt az eltérések markánsak. A mozgástechnika elemzésekor a field-et mutatjuk be.

Állás

A megfelelő testhelyzet felvétele függ az íjász anatómiai-biológiai lehetőségeitől. Alapvetően biztonságos, egyensúlyi helyzetre törekszünk, melyben minél kevesebb a tartáshoz szükséges törzsből jövő izommunka. Az egyensúlyt egyszerű módon lehet tesztelni: asztal peremén megnézzük hol van az íj súlypontja. Általában ez szokta jelenteni a kiindulópontot az alátámasztáshoz, melyet a balkéz végez. Nagyon elől lévő súlypontnál (ha a lövő mögötte támaszt) lassú, bár helyenként nagy sebességgel elinduló nyolcasok jelentkeznek a célzásban. A lövő ilyenkor arra panaszkodik, hogy nem áll meg az íja.

Mielőtt a lövő és fegyvere közös súlypontját kialakítjuk, a fegyveren kell az optimális egyensúlyt megtalálni. Ez általában a sátorvastól előre terjedő 10-20 cm. Eléggé egyéni. Függ a fegyver összsúlyától, a lövő fizikai állapotától, a számszeríj technikai adottságaitól. Az állás akkor jó, ha a fegyvert felvéve a balkéz támasztásával, a jobb kezet elengedve egyensúlyi helyzetében az íj megmarad (vállkampó a hónaljban), és ez kényelmes a lövésznek, nem okoz sehol extrém feszülést vagy fájdalmat, valamint a vízszintező is egyenesen áll. Itt is fontos a láberő, hiszen egyrészt sokat kell  sétálni  a vesszőkért, másrészt szelesebb időjárási körülmények között jóval több izommunkát kell végezni az egyensúly megtartásához illetve visszanyeréséhez. A billegés (hintázás) jócskán rontja a lövéseket.

Általában merev talpú edzőcipőt vagy a pisztolylövészethez speciálisan kifejlesztett Auschütz cipőt használják. A divatos ,air, hexalite ,dinacoil  és egyéb futócipők nem jók, mivel sarokrészük puha és így a talp lenyomódása nem egyenletes. A felsőtest jobbra hátra és hátra döntése nem kell, hogy akkora legyen, mint pl. a standard puskánál. Egyrészt mert itt szélesebb körűek az állítási lehetőségek, tehát jobban a lövéshez tudjuk igazítani a felszerelést, másrészt a terep körülmények miatt nem ajánlatos.

A test pozíciója

Fontos a felhúzás közbeni testhelyzet. Enyhe térdrugóval, egész testből húzzuk fel a fegyvert. Szigorúan tilos kézerőből húzni, mert izomhúzódásokat és gerincfájdalmakat okozhat. Ajánlatos mindkét lábbal a taposóra lépni, mert egylábas felhúzás féloldalas terhelést okozhat. Lendületesen kihúzható a 41 ill. 43 kg. A tartásnál alapvetően a test hordja a fegyver súlyát, de a jobb kéz hátrafelé, a váll felé szorítja az íjat. A bal kéz lehet csupán tartó, de lehet az is hátrahúzó a váll illetve a bal csípő felé. Fontos az állandóság, bár szelesebb időben a húzás ereje nő, illetve nagyobb hátrahúzó erőt szoktak alkalmazni a döntő lövéskor is (finálé: 10 lövés, lövésenként 1 perc alatt 1 nyílvessző, táv. 50m., értékelés nem tizedes). A fejtartás egyenes legyen, nem szabad "belebújni" az íjba, vagy ferdén rátenni az arcot a áltartóra. Optimális, ha a csőtengely keresztülmegy a lövész testén.

Felállás

Lehet alap, nyitott, zárt. Zárt állásban viszonylag kevesebben lőnek. Kezdőknek itt is az alapállást tanítjuk.

Tartás

Egyenes. A test súlya a két lábon egyenletesen oszlik el (kétlábas beállás) vagy a bal lábon terhelődik jobban (egylábas beállás). A térdek nem feszülnek. A csípő balra előretolt, a gerinc hátra kismértékben döntött. A bal kéz általában gombán fog. A jobb kéz átmarkolja az agyat, de a sütő ujj szabadon és "függetlenül" mozog. (Az elsütés pillanatában semmi más testrész nem mozdulhat.) A fejtartás egyenes, álltartóra hajlik. Lehet arccal csak támasztani vagy szorítani.

A vessző behelyezése után az íjat nem szabad a vízszintesnél feljebb emelni (ez elég kényelmetlen biztonsági szabály).

Célzás

A célzás akkor jó, ha a beállás után a fegyver a céltáblára mutat és nem kell feszegetni, ami különben szigorúan tilos! A beállást csukott szemmel lehet ellenőrizni és a szükséges módosítást át-,beállítással elvégezni. Ezt szakzsargonnal "totyogásnak" hívják, azt jelenti, hogy a lábfejek igazításával, a terpesz változtatásával keresik meg a jó pozíciót. A célzáshoz általában ringet vagy felfúrt ringet (üveg) vagy pöttyöt használunk. A helyes célzásnál minden koncentrikus. A vízszintező beállítása fontosabb, minthogy a pötty abszolút középen legyen. Minimális eltolódás a sárgán belül jó vízszintezővel még sárgát eredményez a lövésben. A vízszintező durva hibája kék vagy annál rosszabb találatot ad.

Jó célzás

Elméletileg lehet hasábbal is lőni de nem szokás. A durva célzás alatt van levegőzés, majd egyre kisebb, végül az első elsütés előtt fél levegővel megáll. A légzés száma egyéni. Általában a felhúzás után nagyobb kifújás van.

Elsütés

Gyorsítóval ellátott fegyvereken az elsütés könnyűre van állítva. Lehet előhúzásos vagy anélküli.

A helyes elsütési nyomás közlése a billentyűre.
Az elsütést megelőző optimális célzásrajzolat:
- a célzás behozás iránya
-lövés

A lövőket két típusra lehet osztani: tartó illetve reagáló típusúakra.

Az elsütés puhán kell történjen, minden rángatás nélkül.

Utánmozgás

A lövedék becsapódásáig ajánlatos megőrizni a testhelyzetet.

Időbeosztás

3 perc alatt kell 3 nyílvesszőt kilőni. Ez az idő egy megismételt célzást tesz általában lehetővé. Ajánlatos egyforma ritmusban lőni, állandósult mozgásprogramot lefuttatva. Szeles időben kivárunk; lehetőség szerint célon maradva, koncentrikus célzással kivárjuk a szélcsendet. Ilyenkor a felsőtest igénybevétele nagyobb.

 

Jó Lövést;)